2010. október 17., vasárnap

Mikor már úgy érzed vége...

Csak akkor kezdődik igazán....
Ez leginkább a fájdalomra érvényes.Mivel az öröm fokozása észrevétlen megtörténik..míg a fájdalom csak egyre jobban mar....és tép szét legbelül.
Most tényleg a padlón kiterülve érzem magam. Hideg kő a szívembe mar....
A kínok tüzén most elhamvadok.... majd idővel, mint a főnix újra szárnyalok.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése