Média

A Média tágra nyílt szemmel
És vad ordítással ébreszt fel!
Azt mondja kövess!
Ne nevess semmi furcsaságon!
Nézz a tükörbe, fújd el a lángod!

S a sok balga, hallgatag
Belevigyorog saját arcába...
Hogy vad őrjöngő szemmel
Érzékelje az ocsmány életet.

Tetszik neki. Elkábul belül...
S a padlón fekve elszenderül.
Rajta taposnak, de nem érzi lelke...
Mely mély vermet ásott...s hol alszik mint a medve.

Mikor már úgy érzed vége...

Csak akkor kezdődik igazán....
Ez leginkább a fájdalomra érvényes.Mivel az öröm fokozása észrevétlen megtörténik..míg a fájdalom csak egyre jobban mar....és tép szét legbelül.
Most tényleg a padlón kiterülve érzem magam. Hideg kő a szívembe mar....
A kínok tüzén most elhamvadok.... majd idővel, mint a főnix újra szárnyalok.

Függőség

Vajon miért függünk bizonyos dolgoktól? Miért hisszük azt hogy csak  akkor lehetünk boldogok ha az a bizonyos dolog a birtokunkban van.....????
BÍÍÍÍÍÍÍP!!!!
Függőségben élni egyenlő a félelemmel.Jé és ebben a szóban pont ott van a magyarázat..:)
FÉLELEM= FÉL ELEM   ebből az ELEM legyen az EGYÉN
Egy egyén + egy egyén az már csapatszellemre mutat, ami erősíti az egyéneket...így nincs félelem a kapcsolatokban.

Félelem nélkül és feltétlenül....
Szemben ül, de velem együtt függetlenül.
Szemembe néz kérdőn, s meglátja ki vagyok.
Lelket simogat, majd az izzó válaszok
Nyugodt álomba szenderülve
Utat törnek belül.

Változás

Azt tapasztalom, hogy minden változik körülöttem...még akkor is ha nem akarom. Néha fáj a tudat hogy valami elmúlik, de mindig ott a lehetősége annak hogy azon a tisztáson valami új vegye kezdetét. Tele vagyok kíváncsisággal.Olyan vagyok mint egy gyerek. Új színeket fedezek fel. Új formákat...illatokat...érzéseket...Élvezem  hogy újra észreveszem a csodát mely épp elhalad mellettem...Milyen okosak a gyerekek...és milyen kár hogy hagyják magukat befolyásolni...pedig pont tőlük kéne megtanulni azt amit már rég elfeledtünk.Az őszinteséget...a játékosságot...a jó kedvet.
Állj meg egy pillanatra és nézz körül. Mit látsz?